Csángó Menyekező részletek

A moldvai csángó magyarok évszázadok óta élnek az anyaországtól elszigetelten. Magyar papság és magyar iskolák nélkül is megőrizték nemzetünk archaikus kultúráját. Jelenleg, a 21. század kezdetén sem javult a helyzetük ezen a téren. Annyi azonban előremutató változás, hogy már szabadon jöhetnek Magyarországra.

A Magyarság Háza rendezésében a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe alkalmából Magyarországon először kerül bemutatásra a Csángó Menyekező" című műsor, Moldvából érkező csángó hagyományőrző népművészek előadásában. A romániai Bákó /Bacau/ környéki hagyományőrző településekről érkező zenészek énekesek és táncosok a csángó lakodalmi szokásokat elevenítik fel, többek között: a fülke, a leánykérés, a csókos pohár mozzanatait láthatja a közönség. A csoporttal Klézséről érkezik Bálint Erzsi, aki a XVII. századi, Kájoni János által lejegyzett egyházi énekes kódex a Kájoni Cantionale Catholicum valamennyi énekes dallamát ismeri.  A múlt században még körülbelül százezres, magyar nyelven beszélő csángóságból ma már talán ő az egyetlen, aki teljességében őrzi -a magyar nyelvhatár legkeletibb peremén- középkori dallamkincsünk elemeit. 

A műsorban szerepel Petrás Mária a Szeret partján, Dioszénben nevelkedett, Príma Primissima díjas énekművész és keramikus, akinek a kerámiáit a Magyarság Háza Kosztolányi termében csodálhatják meg az érdeklődők. A kiállítás megnyitójára a program előtt 17-órakor kerül sor.

A Szentháromság téren felállított szabadtéri színpadon a talpalávalót a híres moldvai zenészek Legedi László István és Hodorog András szolgáltatják. A bemutató után a moldvai táncházban a kezdők is ízelítőt kaphatnak a fergeteges és magával ragadó csángó táncokból.A program rendezői Péterbencze Anikó és Papp Imre- a jászberényi Csángó Fesztivál alapítói- néprajzos-néptáncosok, hosszú éveken keresztül gyűjtötték a csángó zenét és táncot Moldvában,  a szakmai elkötelezettségen túl sokéves személyes barátság fűzi őket a csángó népművészekhez.